Róna Péter: A devizahitel hibás termék, mert nem hitel


A devizahitelezés miatt az állam is elvesztette hitelességét

A devizahitel hibás termék, mert nem hitel. Ha a magyar jogrendszer arra jut, hogy ez egy hitel, akkor egy világviszonylatban egyedülálló álláspontot foglal el - mondta Róna Péter egy pénteki konferencián.
A devizahitel azért nem hitel, mert a hitel egy meghatározott összeg kölcsönadása, melyet az adósnak meghatározott feltételekkel vissza kell fizetnie. A devizahitelnél ezzel szemben nem tudjuk, mekkora összeget kell visszafizetni, mert ezt az összeget egy devizaárfolyam alapján számolják ki. Emiatt a hitelfelvevő nem tudja, mekkora kötelezettséget vállalt sem a a teljes futamidőre előretekintve, sem közben, a hitel törlesztése folyamán - mondta Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár a devizahitel-probléma megoldásáról szervezett pénteki konferencián. (A rendezvényt Doubravszky György, pénzügyi jogok biztosa szervezte.)

A devizahitel-konstrukció eltér az évszázadok során kialakult hitel fogalmától - mondta Róna. Eltér attól a kockázatközösségtől, ami a hitelre jellemző. A hitel lényege, hogy a hitelező és az adós meghatározott feltételekkel szerződést köt. A törlesztendő tőke, a kamat és az egyéb kötelezettségek előre meghatározottak kell legyenek. Ez a termék Róna szerint hibás, mert nincs előre meghatározva a tőke összege, és nincs előre meghatározva az egyéb kötelezettségek pontos összege. Ilyen feltételekkel sehol a világon nem minősül egy hitelszerződés szerződésnek.

Megoldások

Az első megoldás az, amely felé a Kúria mozdult el, hogy azt ne feszegessük, hogy ez hitel vagy nem hitel, ez egy szerződés. Azzal foglalkozhatunk, mi minősül ezekben a szerződésekben tisztességtelennek, amit rendbe kell rakni. Ez Róna Péter szerint nem oldja meg a problémát, mert az, hogy az egész nemzetgazdaságot egy olyan hitelállomány terheli, amely nem hitel, nem élhető. Az nem lehet, hogy egy társadalom tagjai, polgárok és vállalkozók folyamatos bizonytalanságban éljenek. További probléma, hogy ezek a konstrukciók terhelik a bankok mérlegét.

A Magyarországon felvehető hitel két és félszer akkora, mint Szlovákiában és Csehországban. Ennek oka, hogy a piac nem tudja értékelni a magyar pénzügyi rendszer mérlegét, nem tudja értékelni a valós kockázatokat. Magyarországon a devizahitel kockázata átszövi az egész pénzügyi rendszert. A devizahitel az, ami miatt az egész magyar gazdaság kiszámíthatatlanná vált. A Kúria értelmezése, a tisztességtelen pontok érvénytelenítése ezt a terhet nem veszi le a magyar gazdaságról.

Van egy drámaibb és radikálisabb másik megoldás: ez nem hitelszerződés, a szerződés nem is jött létre. Vagyis eszerint semmissé kellene nyilvánítani a szerződéseket. Ez egy atombomba lenne Róna Péter szerint, mert az eredeti helyzet visszaállítását jelentené, és ez bizonytalan, beláthatatlan következményekkel járna.

Róna Péter egy harmadik megoldást javasol: a hitelszerződéseket szerződéseknek kell tekintenünk, de az a megoldás, hogy kigyomláljuk a szerződésből azokat a tételeket, ami miatt ez nem hitel. Ki kell venni a szerződésekből a devizaalapú tételeket, vagyis az egész devizahitelre vonatkozó számítási módszereket. Az adóst pedig a felvett összeg visszafizetésére kell kötelezni, kamatokkal és egyéb költségekkel. Ha az adós felvett négymillió forintot, ezt köteles visszafizetni, és köteles bizonyos kamatot fizetni, ami Róna Péter szerint a jegybanki alapkamat lehetne. Emellett meg kell fizetnie az egyéb költségeket is.

Mi lesz, ha nem oldjuk meg a problémát?

A devizahitelek tönkretették a magyar monetáris politika mozgásterét is. Ugyanis ma a magyar nemzetgazdaság adósságállományának kétharmada devizaadósság. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának nincs és nem is lehet hatása a svájci frank kamatára és árfolyamára, és így nincs hatása az adósságállomány kétharmadára. Így az MNB monetáris politika csak az adósságállomány egyharmadára hathat. Így a monetáris politika olyan stratégiát próbál követni, amellyel az adósságállomány kétharmada elviselhető mértékű terhet jelent.

Azonban emiatt a forint kamatszintje nem a magyar gazdaság teljesítőképességétől és igényeitől függ, hanem attól, hogy megpróbáljuk elkerülni, hogy a devizaadósságunk ne omoljon össze. Teljesen értelmetlen olyan kamatszintet meghatározni, amely messze meghaladja az adott gazdaság teljesítőképességét. Lehet, hogy egy 13 százalékos kamat visszaszorítaná az inflációt, de közben elpusztulna a nemzetgazdaság – példázott Róna Péter.

Elveszett a gazdaság termelőképessége és a tőke ára közötti szerves kapcsolat, elveszett az árfolyampolitika lehetősége. Elveszett az állam, az igazságszolgáltatás, a bankok és a jogásztársadalom hitelessége, mert egy olyan problémával sújtották ezt a társadalmat, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. A másik három visegrádi ország illetékesei ennek a problémának a kialakulását leállították – mondta Róna Péter.

Egy állam, amely nem képes egy társadalmat és gazdaságot egy ilyen komoly problémától megóvni, nagyon súlyos hitelességi problémával kell szembenéznie, és ez a hitelességi zavar nem fog megoldódni, ha nem vetünk véget a devizahitelezésből származó problémáknak. (hvg)